Kora tavasszal Kecskeméten meghirdették a kutyák ivartalanítási akcióját. A siker nyomán a szervezők országos megmozdulást kezdeményeztek Tőzsér Judit, a Mentsvár az Állatokért és Környezetünkért Alapítvány elnökének irányításával. A kezdeményezésben részt vett Lorászkó Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi Bizottságának elnöke, Birgit Lewe, a Mentsvár Alapítvány német testvérszervezetének, a Photenhilfe-Europa Egyesületnek az elnöke és Izsák Gábor, az egyesület magyarországi képviselője. Az akció lebonyolítása során a Magyar Állatorvosi Kamara száz kutya ivartalanítását vállalja, és a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán a hallgatók bevonásával végzik el a beavatkozást.

A befogadott kóbor ebeket karantén után hirdetésekkel, interneten és más lehetséges módon igyekeznek elhelyezni az állatvédők. Képünk illusztráció. Fotó: Albert Péter

Az akcióhoz a német Photenhilfe-Europa Egyesület ezerötszáz euróval járult hozzá, és a jövőben is folyamatos adománygyűjtéssel támogatja az alapítvány munkáját. Az Állatorvosi Egyetemen az ivartalanításon túl a kutyákon elvégzik a száj- és fülüregi vizsgálatokat, továbbá a daganatos megbetegedések gyógyításában is segítséget nyújtanak. A műtét utáni varratszedésig az egyetemen lábadozhatnak majd a kutyusok. Az állatvédőknek kizárólag az oda- és a visszaszállításról kell gondoskodni.

A kezdeményezéshez a hatvani Kutyaszív Alapítvány is csatlakozott. Rudas Aranka, a kuratórium elnöke elmondta: noha nem dúskálnak a javakban – munkájukat ugyanis sem magánszemélyek, sem az önkormányzatok nem támogatják –, viszonylag rövid működésük alatt már 220-nál is több kutyust juttattak gazdához. A befogott kóbor ebeket 15 napig karanténban tartják egy panzióban, majd hirdetésekkel, az interneten és minden más lehetséges módon igyekeznek elhelyezni „őket”. Aranka arról beszélt, hogy ez főleg a nagy testű négylábúak esetében nehézkes, mert az étkezésük többe kerül.

Utóbbiakat szívességből más települések menhelyei fogadják be. Bárcsak Hatvanban is lenne végre egy menhely – fogalmazta meg óhaját. Az ivartalanítási akció keretében egyébként a Mentsvár Alapítvány és az orvostudományi egyetem öt hatvani kutya díjmentes műtétjét vállalta.

Szélmalomharc az állattartói felelőtlenséggel

Az állatvédők szélmalomharcot vívnak a felelőtlenséggel – hangsúlyozta Rudas Aranka. Nagyon nehezen képesek tudatosítani az emberekben, hogy a kutyák szaporítása a tenyésztőkre tartozik, ezért a hobbiállatok esetében nem tanácsos az otthoni „népesedés” elősegítése. Ennek következményei ugyanis az utcára bocsátott kóbor ebek lesznek, amelyek sok település életét megkeserítik. A megoldás a szaporításra nem szánt állatok esetében az ivartalanítás lenne, a szukák és a kanok esetében egyaránt. Az utóbbiak nemzőképtelenné tétele az olcsóbb megoldás, mivel a beavatkozás többnyire lézerrel történik, míg a nőstényeknél műtétre van szükség. A szakemberek szerint a vemhes szukát is lehet ivartalanítani egészen félidős koráig – ha már a szemünk láttára megtörtént a baj.