Ház nélkül kikötött kutyus…. köszönő levél

2016. dec. 15. dátummal, 19:07 időpontban <…@t-online.hu> írta:

Kedves Judit!

Még egyszer köszönöm a Petőfi varosban élő idős néninek nyújtott segítségeteket – és hát a kis helvéciai kutyus mentése szinte hollywoodi történet,  mindkét esetre azonnal reagáltatok, mindkét esetet azonnal megoldottátok.

Saciék is elképesztően remek és gyors munkát végeztek – mire a fotót átküldtem, a szegény kis helvéciai kutya már biztonságban volt. Kérlek, add át Sacinak is a köszönetemet.
Bárcsak kevesebb hasonló dolgunk lenne – de sajnos nem lesz kevesebb. Ennek sosem lesz vége, akárhány állatvédő is van – azoknál sokszorosan több a mentendő kutya, és ez sajnos mindig így lesz.
Van ez az ismert történet (én német oldalakról ismerem): Tele van a tengerpart tengeri csillagokkal, és egy fiú folyamatosan dobja őket vissza a tengerbe. Egy férfi megszólítja: Minek csinálod? A világ összes tengeri csillagát nem tudod megmenteni. Mire a fiú: Nem, azt nem, de ezeknek a csillagoknak, amiket visszadobok, az egész világát igen…
Nem irodalmi fordítás – de érted a lenyegèt… Erika